Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar értékeink linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Magyar értékeink képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: magyarertekek.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 99 db
 Magyar helyszínek az UNESCO listán

Magyar helyszínek az UNESCO listán

Magyarországon már gyermekként megtanuljuk: 'Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettél...', akinek van, gyerekszobája megismeri a Napkirálynak tulajdonított mondatot : a Tokaji 'a királyok bora és a borok királya' ('Vinum regum - rex vinorum'). A Tokaji Aszút az egész világot meghódította - engem is. A szőlőművelés Tokajban ősidok óta van jelen, a leletek tanúsága szerint e tájon őshonos növényfajta a szőlő: itt került elő a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető ősszőlő (vitis tokaiensis) levelének lenyomata, mely különben mind a mai napig vadon él Tokaj-Hegyalján.

A csodaszarvas, a szarvas mint jelkép

A csodaszarvas, a szarvas mint jelkép

A magyar nép egyik lélek vezető állata, s az egyetemes mítosz készlet fontos szimbóluma. A barlangrajzoktól a sámánhiten keresztül korszakokon, és kontinenseken át követhetjük nyomon. Amióta az emberiség létezik a szarvas igen előkelő helyet foglal el a kollektív tudattalanban és a vallásokban egyaránt. A szarvas agancsa különösen fontos szimbólum, az idő periodocitását és a megújulást reprezentálja, agancsában a szoláris Naphoz kapcsolódó szimbólumot vélték felfedezni.

A legszebb magyar szó

A legszebb magyar szó

Melyik a legszebb magyar szó? Ezt kérdezte tőletek még november végén az egyszervolt.hu szerkesztősége, amelyre rengeteg szavazatot kaptak. S végül megszületett az eredmény. A szavazataitok alapján a legszebb magyar szó: a pillangó. De vajon miért szép egy szó, a jelentés vagy a hangzás a fontosabb? Balázs Géza nyelvésszel a szavak szépségéről beszélgettünk.

A magyar észjárásról

A magyar észjárásról

Vajon létezik-e magyar észjárás? A XX. században a magyarok meghatározó szerepet játszottak Amerika fejlődésében Hollywoodtól az ennél 'sokkal ártalmatlanabb atombomba' megteremtéséig - írta Norman Macrea, az Economist főszerkesztője. A Los Alamosban dolgozó magyar atomfizikusokat marslakóknak nevezte Asimov, közéjük sorolva a nagy matematikus Neumann Jánost is. A marslakók egyike, Teller Ede gyakran mondogatta, hogyha ő nem Ady Endre nyelvén tanul gondolkodni, akkor belőle legföljebb csak egy közepesnél valamivel jobb fizikatanár lett volna.

A magyar filozófia a nyelv maga!

A magyar filozófia a nyelv maga!

Több mint száz évvel ezelőtt a szinte emberfölötti nyelvtehetséggel bíró Mezzofanti olasz nyelvész, aki 58 nyelven értett és beszélt és ezek között magyarul is tökéletesen tudott, egyszer így nyilatkozott: A magyarok, úgy látszik, még nem tudják minő kincset bírnak nyelvükben. (Lásd: Zsirai Miklós: Nyelvünk alkata.)

A magyar gazda időjárás-jósló naptára

A magyar gazda időjárás-jósló naptára

A gazdák évezredek óta a föld művelésével, állatok tenyésztésével eltartják, élhetővé teszik az életet az egész társadalom részére. Életbevágóan fontos volt számukra, hogy megfigyeljék az időjárás fordulatait. Sok sok nemzedék tapasztalata alakította ki a naptári év meghatározott időszakaira várható időjárás bölcsességeinek megfogalmazását. Az áldott magyar föld különös gazdagsága ontotta a bő termést, de csak akkor, ha a magyar gazda a természettel összhangban cselekedett. Mélyen szerette a földet, és ezért őseitől örökölt és saját tapasztalatok szerint gazdálkodott. Az isteni és természeti törvényeket mindenkor betartotta. Ezért volt Magyarország mindig irigylésre méltó gazdag ország az idegenek számára.

A magyar házak mágikus ereje

A magyar házak mágikus ereje

Miközben a keleti térrendezés - a kínai feng shui és az indiai vasati - divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta.

A magyar nyelv

A magyar nyelv

Több mint száz évvel ezelőtt a szinte emberfölötti nyelvtehetséggel bíró Mezzofanti olasz nyelvész, aki 58 nyelven értett és beszélt és ezek között magyarul is tökéletesen tudott, egyszer így nyilatkozott: A magyarok, úgy látszik, még nem tudják minő kincset bírnak nyelvükben. (Lássad: Zsirai Miklós: Nyelvünk alkata.)

A magyar rovásírás legfontosabb szabályai

A magyar rovásírás legfontosabb szabályai

A rovásírást jobbról balra írjuk, mert legtöbb írásemlékünkben így szerepel. Lehet balról jobbra is írni, ám ez nem hagyománykövető. Ebben az esetben meg kell fordítani a betűket. Jobbról-balra haladnak többek között a legrégibb pelazg, etruszk, görög, latin, feliratok és az egyiptomi hieratikus írás is. Oktatási gyakorlatom során a betűtanulás 4. képen látható sorrendje vált be legjobban.

Hirdetés
A magyarok nyelvéről

A magyarok nyelvéről

A magyar nyelvben az 1750 körüli török szó - amelyet 'nyelvészeink' többnyire 'ismeretlen eredetű jövevényszónak' neveznek - alapszókincsünkhöz tartozik. A magyar és a török nyelveknek azonban nemcsak a szókincse áll egymáshoz igen közel, hanem nyelvi szerkezete is. A török nyelvek szelleme, szerkezete és építkezése szinte teljesen azonos a miénkkel. Náluk sincsenek nemi megkülönböztetések. A szótövek végéhez illesztett ragjaikkal, képzőkkel, jeleikkel ugyanúgy bánnak, mint mi, sőt ezek is a miénkhez hasonlóan szigorúan hangrendileg illeszkednek a tőszó magánhangzójához (olvastam, láttam). Kerülik ők is a mássalhangzó torlódásokat, különösen a szavak elején. Hangrendi okok miatt gyakran alkalmaznak toldalék hangokat ragilleszkedéseknél. Még a magánhangzó torlódásokat is, hasonlóan a magyar népies kiejtéshez nehezen tűrik. A múlt idő jele a miénkhez hasonlóan d, illetve t (látta, futott), a feltételes mód jele és illeszkedése (adnék), tagadó szavunk is a miénkhez hasonló (nem, ne), ez utóbbi ragozott formában nem az igét előzi meg, hanem közvetlenül az igető után áll (nem írok). Távolító eset ragjuk közeli a miénkhez (-tól, től), az eszközhatározó-rag szinte teljesen azonos (-val, -vel). A jelző a mienkhez hasonlóan a törökben is a jelzett szó előtt áll és nem egyeztetjük; nem változik sem számban, sem esetben. A melléknevet segédige nélkül is használhatjuk állítmánynak (ez a vi

A magyarság jelképvilágáról

A magyarság jelképvilágáról

A törvényben foglalt, hivatalos jelképeken kívül igen széles a köre azoknak a jeleknek, amelyeket a magyarság magára jellemzőnek tartott. Természetesen, a történelem folyamán változott, hogy mit tartottak jelképnek, mivel azonosították a magyarokat. Ezek közül némelyeknek ma már nincs valóságalapjuk. A régebbi népjellemzés is érdekes hagyományt őriz, hozzátartozik a közösségi emlékezet kincsestárához. Így láthatjuk, miképpen alakult a nemzeti önkép, milyen tulajdonságok, életforma, vonzalmak formálták a közösséget.

A magyarság ősi gyógymódjai

A magyarság ősi gyógymódjai

A Kárpát-medencébe keletről visszatérő magyarság igen magas gyógyító kultúrával rendelkezett. Ennek egyik legkiemelkedőbb bizonyítéka a koponyalékelés ismerete és használata. De szinte minden betegségre, bajra volt gyógyír őseinknél. Teljesen természetes volt az a szemlélet, hogy a betegséget mindenek előtt a lélek megbetegedése, legyengülése okozza s ez válik testi tünetté. A betegség kialakulásának leggyakoribb oka a test és a lélek közötti szakadás, a test és lélek közötti harmónia hiánya.

A pásztorok művészete

A pásztorok művészete

A pásztorművészet az Alföldön, ott is a peremvidéken és a Dunántúlon volt a legfejlettebb, főképpen a fafaragás. Tájegységenként változatosak a motívumok, de egymást sosem utánozzák, és egy művész sem ismétli a saját faragását.

A rovásírás fogalma

A rovásírás fogalma

A rovásírás egy jellegzetes, vonalas, többnyire egyenes szárú betűkből álló régi írásfajta, amely minden íráshordozóra, (kő, fa, fém, pergamen, papír, selyem, stb.) alkalmazható. A rovásírás szó tehát főfogalmat jelöl, ez alá tartozik a rovás fogalma, amelyről akkor beszélünk, ha az írás faragással, véséssel, karcolással történik, tehát ennek során az íráshordozó felületébe mélyítjük a betűket. Ugyancsak a rovásírás, mint főfogalom alá tartozik a számítógépes rovásírás fogalma is.

A tánc a lélek érzése

A tánc a lélek érzése

A magyar néptáncok tanításának fő feladata, a mozgásbéli művészeti hagyomány továbbadása, formáinak megismertetése az újabb és újabb generációkkal. A magyar néptáncok az eredeti előadók, a paraszttáncosok életérzéseit fejezték ki. Mesterien formált táncaikat általában rögtönözték, táncuk mindig az előadás pillanatában született.

A titokzatos magyar nyelv

A titokzatos magyar nyelv

Aligha véletlen , hogy azt mondták vagy írták a magyar nyelvről: olyan, mintha a Marsról hozták volna. Amikor a magyarok beszélgetnek, mintha szórakoznának. Ugyanis a szóragozó lehet szórakozó is, a szórakozás pedig szóragozás. Nem csupán játék ez, hanem a magyar nyelv törvénye. Mert a magyar nyelv lényeges tulajdonságait tekintve ELTÉR A VILÁG LEGTÖBB NYELVÉTŐL!

A tulipán

A tulipán

A magyar díszítőművészet az évezredek során valóságos képírássá fejlődött. Minden motívum jelentéstartalommal bír, olykor többszörös jelentéstartalommal is. A növényi díszítőelemek között is kiemelkedő helyet foglal el a tulipán. Formája több ezer éve ismert a sztyeppei népek díszítőművészetében.

Tuti menü