Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Magyar népművészet képes leírás - Magyar értékeink.tlap.hu
részletek »

Magyar népművészet - Magyar értékeink.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: magyarertekek.tlap.hu » Magyar népművészet
Keresés
Találatok száma - 10 db
A pásztorok művészete

A pásztorok művészete

A pásztorművészet az Alföldön, ott is a peremvidéken és a Dunántúlon volt a legfejlettebb, főképpen a fafaragás. Tájegységenként változatosak a motívumok, de egymást sosem utánozzák, és egy művész sem ismétli a saját faragását.

A tánc a lélek érzése

A tánc a lélek érzése

A magyar néptáncok tanításának fő feladata, a mozgásbéli művészeti hagyomány továbbadása, formáinak megismertetése az újabb és újabb generációkkal. A magyar néptáncok az eredeti előadók, a paraszttáncosok életérzéseit fejezték ki. Mesterien formált táncaikat általában rögtönözték, táncuk mindig az előadás pillanatában született.

Bartók Béla - Magyar népdalok Egyetemes Gyűjteménye

Bartók Béla - Magyar népdalok Egyetemes Gyűjteménye

z MTA Zenetudományi Intézet népzenei gyűjteményeinek számítógépes nyilvántartása az 1990-es évek elején Sebő Ferenc kezdeményezésére, Dobszay László irányításával indult meg. E munkálatok keretében került sor a lezárt és a többi anyagtól elkülönített ún. történeti rendek (Bartók- és Kodály-rend) adatainak számítógépes feldolgozására. Az 1990-es évtized közepétől Pávai István a korábbi adatbevitel egységesítésére, korszerű relációs adatbázissá való átalakítására tett javaslatot, majd sikerült az első gyakorlati lépéseket is megtenni ebben az irányban. 1999-ben pályázati segítséggel létrehoztunk egy olyan interaktív és dinamikus Internet weblaprendszert, melyen a régi magyar népdalok főbb típusai zenei jellemzőik, gyűjtési és földrajzi adataik szerint kereshetők. Az elmúlt évtizedben az adatfeldolgozó rendszerek kapacitása, valamint a különböző médiumok azonnali megjelenítésének számítógépes lehetősége jelentősen bővült.

Csipke

Csipke

CSIPKE! A mai ember számára finom, virágsziromra emlékeztető szövedék, melyen lyukacskák és hézagok sorakoznak. Nem ismeretes, hogy honnan ered a magyar csipke (csepki, csepke) szó. Annyi bizonyos, hogy már a 13. században használták bokor és fa névként. A több százéves múltra visszatekintő magyar csipke igen sokoldalú, sok esetben a csipkehatásúvá finomodott hímzéssel úgyszólván össze-olvadt, ezért osztályzásuk nem könnyű. A csipke fogalmát ki kell bővíteni, mert igen sokfajta szövedék tart igényt a csipke névre. Ide tartozik a pókháló könnyűségű csipke mellett, a súlyos mintázatú paszomány és zsinórozás, az egyszerű receháló mellett a domborművű drága-köves ékszerre emlékeztető aranycsipke, a vert csipke vékony cérnából vagy súlyos gyapjúfonalból, az országszerte elterjedt vagdalásos hímzés, a finom varrott csipke, a lyukhímzés, a buzsáki és pozsonyi tüllrátét, a höveji pókozás, csak néhányat említve.

Kalotaszeg népművészete

Kalotaszeg népművészete

Kalotaszeg 34 faluja Erdélyben, Kolozs megyében a Kalota-patak és a Körös alkotta szegeletben fekszik. Ezen a zárt területen élő magyarság műveltség és szokások dolgában igen egységesen fejlődött, s kultúrája határozott helyi zamattal érlelődött meg. Meglepően magas fokú népi művészete. Legszebbek a férfiak fafaragásai s a nők szövési-hímzési munkái. Varrottasaik messze földön megbecsülést szereztek Kalotaszeg népének. Valamennyi kalotaszegi férfi kész ács-, faragó s lakatosmester. Maga építi fel házát, hatalmas csűreit. Sok a szűcs, szíjgyártó, kalapos. Híres fafaragói hímes vetéllőket, utcaajtókat, tornácok deszkacsipkéit, oszlopos kapukat, tálasokat, bútorokat faragnak. E hatalmas fafaragások mellett az asszonyok orsónehezítő kőkarikáját is aprólékosan kicifrázzák, kivésik.

Magyar népmesekincs

Magyar népmesekincs

Minden nép költészetének, így a magyar népköltészetnek az ősforrása is valahol az idők végtelenségében van. A magyar népköltés honfoglalás előtti állapotára csak következtetni tudunk mai néphagyományaink és néprokonaink hagyományai alapján, a honfoglalás idejétől kezdve azonban már találunk népköltészetünkre vonatkozó utalásokat is. A népmese mint műfaj - valószínűleg a hősénekek és a mítoszok anyagából táplálkozva - a honfoglalás körüli időkben keletkezhetett. A népmesékre vonatkozó legkorábbi nyomok is erre látszanak utalni. A népmeséinkre vonatkozó első utalásokat P. mesternek, Béla király névtelen jegyzőjének (Anonymus) Gesta Hungarorum c. művében találjuk. P. mester bizonyos lebecsüléssel {5-66.} emlékezik meg a parasztok hamis meséiről és a regösök csacsogó énekei-ről, mint amelyek alkalmatlanok arra, hogy az olyan igen nemes magyar nemzet belőlük ismerje meg történetét. Ezért foglalja ő írásba a magyarok viselt dolgait. Annak ellenére, hogy P. mester megveti a hamis meséket és csacsogó énekeket, mégis felhasználja őket műve megírásához. Az idézet alapján elsősorban talán hősénekekre, történeti mondákra gondolhatunk, de ugyanolyan jogosan a mai népmesék elődeit is sejthetjük bennük.

Magyar népviselet

Magyar népviselet

A magyar népviseleti ruhák alatt, a paraszti társadalom ruháit kell érteni. Ez a viselet teljesen különbözik a polgári és nemesi viselettől. Gondolhatunk itt a kiegészítőkre, díszítésekre és az anyagok minőségére. Természetesen a paraszti viselet mindig is próbált közelebb kerülni a nemesi társadalom öltözködéséhez, mígnem a XIX. század végére, iparszerűen előállították az alapanyagokat.

Ősi magyar néptánc

Ősi magyar néptánc

A táncok rögzítésére csak néhány évtizede van lehetőségünk. Addig csak néhány szóbeli vagy képi feljegyzés hagyott emléket. A régi idők tánckincsének részletei örökre, helyrehozhatatlanul elvesztek számunkra, ám vannak olyan mozaikszemek, melyeket őriznünk kell- - ahogyan dalainkat, nyelvünket és mesevilágunkat hosszú századok óta őrizzük -, mert segítségükkel feltámadhat a múlt (Timár Sándor). Márpedig nemzeti értékeink egyik legnagyobb kincse a magyar néptánc. Népi táncaink eredete az ősi korba nyúlik vissza, amikor a tánc szertartások része volt. A ma is élő táncok sajátos mozgásformái, az átmenet nélküli, szakított mozgásváltozatok, a hangulatban, az erőben bővelkedő férfitáncok, valamint az a sajátság, hogy a magyar tánc főleg férfitánc, arra engednek következtetni, hogy az első magyar táncok harci táncok voltak.

Sebő Ferenc - A népzenéről

Sebő Ferenc - A népzenéről

Karsai Zsiga bácsit Erdélyből sodorta át a háború Magyarországra és itt lett belőle festőművész. Pécelen lakott feleségével, a hűséges Mária nénivel az Isaszegi út utolsó előtti házában. A Népművészet mestere díj büszke tulajdonosaként arról is elhíresült, hogy dél-erdélyi szülőfalujának, Lőrincrévének összes énekeit, táncait híven megőrizte, ápolta és továbbadta. Házában egymásnak adták az ajtót a népzenekutatók Molnár Istvántól Vargyas Lajoson, Martin Györgyön át Kiss Lajosig. Fáradhatatlanul mondta tollba, magnóra a tudományát, és tanította a mindenkori ifjúságot. A hagyományőrző népművészeti találkozók elmaradhatatlan résztvevője volt énekével táncával. Az igaz, hogy táncához akkoriban még hiányzott a zene. A cigányzenekarok nem tudtak a talpa alá muzsikálni, feldolgozott zenére ő nem tudott táncolni, ezért jobbára a saját füttyére ropta a táncot.

Hirdetés
Tulipános láda

Tulipános láda

Már az is varázslat, hogy modern lakóterünkbe milyen természetesen tud beilleszkedni egy különleges festett bútordarab, azaz a tulipános láda. A nappali ékessége lehet ez az egyedi festett bútor, hiszen dekorativitása, ősi ereje, jelképrendszere olyan vonzó hatással van az ember lelkére, mint kevés lakberendezési tárgy. Azért, mert a tulipános láda nem csupán egy tárgy. A tulipános láda kapocs magyarságunkkal, gyökereinkkel. A festett bútorok virágai, életfái jelentéstartalmat hordoznak. Van, aki családvédő ládát kér tőlem, óvó-védő motívumokkal. S van, aki szerelemládát ajándékoz kedvesének... Mindig lelki kapcsolat van az egyedi, kézzel festett tulipános láda és annak gazdája között.

Tuti menü